A gyurgyalag (gyurgyóka) színpompás tollazata napfényben különösen ragyogó. Hasa kékeszöld, dolmánya, feje gesztenyebarna, vállfoltja és torka aranysárga. A szeménél húzódó fekete sáv miatt olyan, mintha a madarak Zorrója lenne. Maga a gyurgyalag hangutánzó szó, ismeretlen eredetű, első felbukkanása az 1500-as évek elejéről dokumentált. Van neki persze több neve is, a méhészmadár ezek közül a legismertebb, étlapján ugyanis gyakran szerepel a méh és a daráz...
A barázdabillegetőt nálunk népiesen jányka- vagy leánykamadárnak is nevezik. Karcsú testalkatú, hosszú lábú énekesmadár, hosszú farkát magasan viseli, és gyakran fel-le billegeti. Innen kapta nevét. A nyelvújításkor Kazinczy Ferenc billegénynek nevezte el. Szántás idején a barázdák között keres táplálékot. Erdélyben ezért használják rá a szántóka nevet is. Ez az egyszerű madárka több nép mitológiájában jelentős szerepet játszik, sok helyütt teremtő erővel ...
Számos népi neve van, ezek leginkább viselkedésére, megjelenésére és vadászati módjára utalnak: sívókánya, sírókánya, nyávogó kánya, ölv, egerésző ölyv, egerész-kánya, nyulászú kánya, nyulászú kanyó, egerésző, ölü, ülü, tarló kánya, berki kánya stb. Európa teljes területén, de Közép-Ázsiában is megtalálható leginkább erdős területeken, ligetekben vagy nagyobb facsoportokban. Északról télen Afrikába vándorol, Magyarországon viszont egész éves vendég. Hazánk...
Mintha Salvador Dalí vagy Hieronymus Bosch tervezte volna főszereplőnk testfelépítését, annyira meghökkentőek arányai. Kis testéhez képest hosszú lába furcsa kinézetet kölcsönöz neki. Mintha csak apró gólya lenne, a spanyol nyelv nem véletlenül nevezi „cigenuelá”-nak, azaz gólyácskának. Magyar földön is több erre utaló elnevezést kapott: gólyalábú, széki gólya. Vannak más népi nevei is: széki szarka, gyöngyvérlile. A „széki” az élőhelyére utal, szikes tala...
Mi az? Színes, mint a gyurgyalag. Pontos, mint a vércse. Vándor, mint a fecske. Hazánkban sajnos ritka, mint egy másik, jóval ismertebb, de még ritkábban látott rokona, a szintúgy varjúféle a (fehér) holló. Persze hogy a szalakóta! Ahogy Herman Ottó rendszerezte: a XI. Rend (Üldögélők), a XXXIII. Család, ezen belül a Szalakótafélék (CORACIIDAE) közül a szalakótákról (Coracias garrulus) van szó. Magyarországon leginkább az Alföldön él. Azért is láthat...
Európai kultúrkörben a tudást, a bölcsességet kapcsolják hozzá. Tanintézmények viselik címerállatként, könyvtárak, könyvesboltok szívesen használják logójukban. Magyarországon kedvelt minden idők legtalálékonyabb bagoly orvosa, Dr. Bubó. Egy legenda szerint a bagoly azért éjszakai állat, mert ellopta a legszebb virágot, a rózsát. Bűnéért lakolnia kellett, ezért a többi madár száműzte őt az éjszakába. Sok olyan fogalmat, tulajdonságot is hozzá kapcsol...