Még napkelte előtt kimentem a kiskunsági szikes tavakhoz. Ellenfényre tájoltam magam, majd a víz szélén beálcáztam. Nem sokkal napkelte után élénk csipogást hallottam a nádas felől. Kirebbent egy cankó a nyílt vízre, mögötte egy róka kocogott. A madár futott egy kicsit, felrebbent, majd megint csalta tovább a rókát. „Fogj meg, ha tudsz!” volt a játék neve. Egy idő után a róka belátta, hogy a cankó volt a ravaszabb, mert sikeresen elterelte őt a fészke közeléből.
2021-06-20T06:12:17
Szakolczai Krisztina
Már gyerekkoromban is fotózgattam, de csak a 2010-es évek elején érlelődött meg bennem, hogy komolyabban szeretnék a természetfotózással foglalkozni. Ekkor kezdtem képezni magam, és azóta majdnem minden szabadidőmet ez a szenvedély tölti ki. Számomra a természetfotózásban a legfontosabb, hogy a mindennapi stresszből és rohanásból ki tudjak szakadni, megleshessek vissza nem térő pillanatokat. A képeimmel leginkább nyugalmat, harmóniát szeretnék közvetíteni. Elsősorban a madárfotózás és tájképfotózás érdekel.
Madarak viselkedése, Harmadik hely,